Szerintem ez a vers magáért beszél.

Rövid, de minden benne van. Mikor először olvastam, rögtön az jutott eszembe, hogy milyen igaz. Őt nem a feltűnési viszketekség hajtja és nem erőlteti rá magát az emberre. És ha nem is vesszük észre, Ő mindig itt van és segít nekünk. Nem válogat az emberek között, mindenkit szeret.

Persze az életben vannak olyan dolgok, mikor feltesszük a kérdést: "Ez miért történt Istenem?" És ha nem is tudjuk a választ, az biztos,hogy valamilyen célja volt vele. Talán az, hogy jobb emberré váljunk, vagy hogy egy nehezebb útra tereljen minket, amitől nehezebb lesz az életünk. De mint tudjuk, nem mindig a sima út a legjobb választás. A göröngyös nehezebb, de az akadályok is formálnak minket, hogy a végén eljussunk Istenhez. És ez a vers pont arról szól, hogy mikor már nem bírjuk a terhet cipelni, akkor Isten felvesz minket a tenyerébe és segít nekünk.